Mielőtt a képalkotás gyakorlatára rátérnék, szükségesnek tartom az előzmények, avagy a múltbéli művészeti emlékek rövid, de annál fontosabb ismertetését. Leginkább azért, mert sem a történelem, sem a művészettörténet könyvek nem említik azokat az elképesztő színvonalú műveket, amelyek bizonyítják a folyamatos érték-és önbecsülés vesztést, amit a nyugati hatalmak tartós pusztításaikkal tönkretettek hazánkban.
Csak figyeljük az évszámokat és rájövünk, sem Európa sem Amerika nem tud ilyen nagyságrendű kultúrát és szervezett királyság alatt remekműveket alkotó embereket bemutatni ebben a történelmi korban!
Mi történt akkor, hogy ide jutottunk ? Megpróbálom megadni a választ később erre a kérdésre is.
A KORAGÓTIKA MAGYARORSZÁGON
Az esztergomi SZENT ADALBERT SZÉKESEGYHÁZ-at 1196 előtt ( III. BÉLA árpádházi magyar királyunk halálának éve ) egy újonnan érkezett mester módosította.
A bejárat szárkövein sorakozó szenteken kívül kétoldalt a Krisztus eljövetelét jövendölő próféták márványkő berakással díszített képei láthatók. A timpanonban pedig a gyermek Jézust ölében tartó Mária kapott helyet Szent István és Szent Adalbert között.
A kezükben tartott szalagok arról tudósítanak, hogy Szent István Mária oltalmába ajánlotta országát.
A vörös márvány alapú, fehér és sötétszürke márvánnyal és fémmel is berakott padlózat bizánci mintára készült. III. Bélának terve volt Bizánc és Magyar-ország egyesítése, pontosan ismerhette a bizáncias pompa jelentőségét.!!!!!!
A Képes Krónika egy nagyon szépen komponált lapján említi a ménfői csatát!
KÉPES KRÓNIKA BESZÁMOLÓJA : 1044__07_05. MÉNFŐI ÜTKÖZET
M.S. MESTER/ MÁRIA ÉS ERZSÉBET TALÁLKOZÁSA
M.S. MESTER: Keresztrefeszítés